Tatai Látnivalók:
Tatai Vár A Lackffyak kezdeményezésére az 1300-as évek végétől folyamatosan épült és átépült, ma Tata egyik gyöngyszeme. |
|
|
Angolpark A tatai angolpark 1783 után épült, amikor gróf Esterházy Ferenc kérésére elkezdték telepíteni az első fákat a mesterségesen kialakított Öreg-tó és Cseke-tó köré. |
|
Kristály Szálló Az ország legrégebbi működő szállodája a tatai Kristály. |
|
Esterházy-kastély Esterházy Miklós (1711-1765), a magyar testőrség kapitánya, 1762-ben kapta meg a tatai és gesztesi birtokot, és még ugyanebben az évben megbízta Fellner Jakabot tatai rezidenciája terveinek elkészítésével. |
|
Templomok: Evangélikus templom Az épület a 20. században épült, legutóbb 2000-ben újították fel. |
|
Templomok: Kapucinus templom A templom igen egyszerű külseje lenyűgöző barokk belsőt rejt. |
|
Templomok: Református templom II. József 1781. október 25-én kiadott türelmi rendeletével biztosította a tatai reformátusoknak is a szabad vallásgyakorlást. |
|
Templomok: Református imaház 20. században épült, egész évben tartanak esküvőket. |
|
Templomok: Szent Kereszt Plébániateplom A tatai városrész főterén álló, középkori plébániatemplom a 18. században már meglehetősen romos állapotban volt. |
|
Templomok: Tatai Baptista Gyülekezet 20. században épült, ritkán tartanak esküvőket. |
|
Kálvária-domb és környéke
A Kálvária-dombon a természeti értéke mellett meghatározó építményekkel is találkozhatunk. |
|
Harangláb Az Óratoronynak is nevezett építmény különlegessége, hogy faácsolata vasszögek nélkül épült. |
|
Zsinagóga A zsinagóga épülete 1861-ben nyerte el mai formáját, amikor Wechselmann Ignác tervei alapján átalakították a régi templomot. |
|
Vízimalmok: Berta-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Vízimalmok: Cifra-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Vízimalmok: Cseke-kalló
Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Vízimalmok: Czégényi-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Vízimalmok: Gyári-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról |
|
Vízimalmok: József-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Vízimalmok: Miklós-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Vízimalmok: Nepomucenus-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Vízimalmok: Öreg-kalló Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Vízimalmok: Pacsirta-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Vízimalmok: Pék-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról |
|
Vízimalmok: Pötörke-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Vízimalmok: Réti-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Vízimalmok: Sándor-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Vízimalmok: Wéber-malom Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. |
|
Kamalduli ház A Majkon 1733-ban letelepedett kamalduli szerzetesrend tagjai 1747-ben Esterházy Józseftől állandó tatai tartózkodásra kaptak egy házat a településen és egy telket az Öreg-tó partján. |
|
Axmann-ház Zártsorú beépítésben álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős épület. Enyhe kiülésű középrizalitjában, szegmentíves bejárati kapu. |
|
Fellner Jakab-kilátó A Kálvária-domb lábánál Stieber Antal Tata községtől 60 négyszögöl területet bérelt sörétgyár építésére. |
|
Izraelita temető A Kálvária-domb aljában, kőkerítéssel kerített temetőben állnak az 1740-es évektől a 19. század végéig készült, elsősorban vörös mészkő sírkövek és síremlékek. |
|
Kiskastély (Nyári lak) Az Esterházy-család nyaranta ide költözött a copf stílusú kerti lakba. 1784-ben Grossmann József építette. |
|
Műromok A háromhajós templom maradványait imitáló rom romantikus stílusban épült. Egy francia építész, Charles Moreau, nevéhez köthető az Angolpark északi részén található műremek. |
|
Olimpiai edzőtábor Az Angolpark Baji út felőli részén 1948 májusában jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét. Azért Tatára esett a választásuk, mert ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra. |
|
Pálmaház A Hattyúliget utcai bejárathoz közel építette fel Esterházy Ferenc a Pálmaházat. Nyáron a kastélyból idehozták a citrom-, narancs- és pálmafákat. |
|
Pezsgőgyár Épült 1772-ben korábbi épületek felhasználásával cselédlakások, pincészet, gazdasági funkciók céljára (építész: Fellner Jakab). 1905-ben alakították ki az épületben a pezsgőgyárat. |
|
Szabadtéri színpad 1934–1937 között Tata-Tóvárost országosan is elismerté tették a Júniusi hetek keretében, az itt megrendezett szabadtéri játékok. |
|
Török mecset Az Angolpark romantikus és szentimentális jellegének hangsúlyozására épült 1840 körül. |
|
Városi kórház A Bercsényi (akkor Kórház) utca sarkán levő épületben működött az 1868-ban alapított Tata-Tóvárosi Takarékpénztár. |
|
Vaszary-villa A Tatán élt Vaszary János festő a kor híres építészétől, a magyar szecesszió egyik emblematikus személyiségétől, Toroczkai Wigand Edétől rendelte meg lakóháza terveit, amely 1912-ben készült el. |
|
Vízivágóhíd A közvetlenül vízre épült vízivágóhíd Fellner Jakab tervei szerint készült 1780 körül. |
|
Víztorony A Kálvária-kápolnától keletre található a 1968-ban épített, a város vízellátását szolgáló 500 m³-es víztorony. Tervezője Csaó Imre volt. |
|
volt Piarista rendház A piaristák rendháza 1767-1770 között épült barokk stílusban, Fellner Jakab tervei szerint. |
|
Emléktábla:Acetilénes közvilágítás gázfejlesztő berendezése A mostani THAC (Tatai Honvéd Atlétikai Club) épületében működött 1897-től 1912-ig a világon elsőként Tatán és Tóvárosban létesített acetilénes közvilágítás gázfejlesztő berendezése. |
|
Emléktábla: Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) Bláthy Ottó Titusz jómódú kereskedőcsalád gyermekeként Tatán született, iskoláit is itt, illetve Bécsben végezte. |
|
Emléktábla: Hamari Dániel (1826-1892) Hamari Dániel tatai születésű orvos és író. |
|
Emléktábla: Leopold Sándor Mivel Tata uradalmi központ volt, ebből fakadóan, a földesúri védőszárnyak alatt a helyi zsidóság nyugodtabban fejthette ki a korábbi századokban is gazdasági tevékenységét. |
|
Emléktábla: Magyary Zoltán Egyszerű oszlopon bronz fej. Balás Eszter alkotása. Magyary Zoltán (Tata, 1888. június 10. – Héreg, 1945. március 24.) egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő. A közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője. |
|
Emléktábla: Mikoviny Sámuel (1700-1750) Mikoviny Sámuel a 19. század előhírnökeként, korát többszörösen megelőzve alkotott maradandót. |
|
Emléktábla: Öveges József mellszobra A professzor úr 1922-24-ig és 1930-40-ig tanított Tatán, a piarista gimnáziumban. Mentalitását nagyon jól tükrözi Tóth Béla alkotása. |
|
Emléktábla: Tata és Tóváros egyesítése Az 1920-1930-as években a képviselő-testületek ülései a két község egyesítésének vitájától voltak hangosak. |
|
Emléktábla: Dobroszláv Lajos mellszobra A Tatai Helytörténeti Egyesület kezdeményezésére Laborc Éva, ifjú tatai szobrászművész készítette el a művet, mestere, Palotás József Munkácsy-díjas szobrászművész irányításával. |
|
Emléktábla: Várszínház Az Öreg-tó partján, a kastély szomszédságában állt az 1913-ban lebontott, neobarokk stílusú Várszínház, amelyet Fellner és Helmer tervei szerint Esterházy Miklós József, a tatai lovassport, tréning és versenypálya létrehozója építtetett. |
|
Dombormű: Végvári vitéz Tulajdonképp 11 önálló alkotásról van szó, melyeket a stílus és a rusztikus falon való együttes elhelyezés köt össze. |
|
Épületdísz: Pieta A Tata, Sport u 34. számú öreg ház őrzi ezt a megrendítően szép alkotást. Alkotója nem ismert. Műemlék védelem alatt áll. |
|
Szobor: Az Öreg halász szobra Kb. 2,5 méter magas, hálót emelő öregember. Borbás Tibor alkotása. |
|
Szobor: Bögyöske-csobogó A kertben álló, kb. egy méter magas pirogránit alkotást Beregszászi-Hegyi László szobrász készítette. Sajnos víz évek óta nem csobog belőle. |
|
Szobor: Breton halászok emlékére Az alkotás az Öreg-tó partján egy kis park szélén lett elhelyezve. Martyn Ferenc pécsi szobrász modern bronz plasztikája, egy Breton halászbárka és egy hal közös megformálása. |
|
Szobor: Eötvös-szobor Habár az eredeti változat egy fél tonna súlyú, henger alakúra esztergált mahagóni fa palástjára faragott lapos domborműveket ábrázoló oszlop, a gimnázium udvarán felállított másolat pedig bronzból készült, stílusában mégis az „írott kövek” csoportjába sorolható ez a mű. |
|
Szobor: Fellenthali Fellner Jakab szobor Ungvári Lajos alkotása 1940-ben került felállításra a Kossuth téren, a nagy építőművész halálának 160. évfordulója alkalmából, a Walder Gyula tervei szerint kiépített, Nagytemplom előtti térségen. |
|
Szobor: Griffek A tatai Angolparkhoz vezető út mentén, egy kapuzaton áthaladva jobb és bal oldalon állnak a griffek. |
|
Szobor: I. világháborús emlékmű A világháború tatai hőseinek emlékművének felállítását sokáig akadályozta az ikervárosok (Tata és Tóváros) közötti vita. Végül 1926. május 30-án, a Hősök napján József főherceg és Raics Károly altábornagy felavatták az alkotást. |
|
Szobor: I. világháborús emlékmű Lajos Béla alkotása, bronz szobor. |
|
Szobor: II. Világháborús emlékmű Két hatalmas lapos terméskő egymásnak támasztva, rajta az elesett tatai hősök neveivel. Csíkszentmihályi Róbert alkotása. |
|
Szobor: Immaculata emlék A Schweiger Antal tervezte mészkőszobrot 1780-ban állították a tatai Kossuth Lajos téren. |
|
Szobor: Kálvária szoborcsoport A Kálvária-kápolna közelében levő kör alakú építmény közepén álló hatalmas, dinamikus kálváriacsoport (Golgota) Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. |
|
Szobor: Keresztelő Szent János Nagy Kovács Mária 1943-ban készült szobrával elnyerte az akkori Budapest Székesfőváros rangos díját, a Ferenc József Nagydíjat, majd ezzel az alkotással vett részt a Velencei Biennálén. |
|
Szobor: Minden idők mártírjainak emlékszobra Az egykori zsinagóga felújított műemlék jellegű épülete ma a Görög-Római Szobormásolatok Kiállításának ad otthont. |
|
Szobor: Nepomuki Szent János A Schweiger Antal akotta tatai Nepomuki szobor az egyik legjelentősebb a „műfajában”. A korábbi két várost Tatát és Tóvárost elválasztó Által-ér hídján áll. |
|
Szobor: Női torzó Női torzót ábrázoló kerámiaszobor. |
|
Szobor: Római tál |
|
Szobor: Tatai Diana Bronz és mészkő szobor, Tóth Béla alkotása. |
|
Szobor: Térplasztika Anyaga: beton, műkő Formája absztrakt, nonfiguratív. |
|
Szobor: Végvári vitéz Melocco Miklós, Kossuth-díjas szobrászművész, Végvári vitéz című szobra Thury György várkapitánynak, a végvári harcok csapatvezérének állít emléket. |
|
Szobor: Vízbenéző lány A tatabányai alkotó bájos női szobrán érezhető, hogy a művész saját maga küzdött meg a süttői mészkővel. Sajnos a medence már évek óta száraz. |
|
Természeti értékek Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2010-ben meghirdette a Biológiai Sokféleség Évét. Magyarországon ehhez a kezdeményezéshez csatlakozva egy verseny keretében megválasztották a biodiverzitás fővárosát, amely címet Tata városa kapta. |
|
Természeti értékek: Agostyáni Arborétum A Gerecse hegység gyöngyszeme, kedvelt kirándulóhely. |
|
Természeti értékek: Által-ér Az Által-ér Komárom-Esztergom megye legjelentősebb vízfolyása. |
|
Természeti értékek: Barlangok, források A Tata alatt húzódó karsztrendszer egészen a tatabányai bányászat okozta karsztvízszint-csökkenésig aktív volt, emiatt az ismert, illetve feltételezett járatrendszerek (a magasabb térszíni helyzetben levő Megalodus-barlang kivételével) víz alatt voltak, sőt a megyei vízművek aktív ivóvíz-kivételi helyeiként is funkcionáltak. |
|
Természeti értékek: Fényes fürdő A várostól másfél kilométerre Naszály felé, a valamikor bővizű Fényes-forrásokból enyhén szénsavas víz tört a felszínre. |
|
Természeti értékek: Geológiai Szabadtéri Múzeum 1797-ben egy angol földrajzi utazó, Robert Towson, vörös márványra épült városként jellemezte Tata városát. |
|
Természeti értékek: Kálvária-domb A Gerecse egyik legérdekesebb természeti értéke a tatai Kálvária-domb, ahol védett szabadtéri geológiai múzeumot rendeztek be abból a célból, hogy a nagyközönség is betekintést nyerhessen a földtörténeti múlt egyes fejezeteibe. |
|
Tavak: Cseke-tó Az Angolpark ölelésében található 25 hektáros mesterséges vízfelület nevét egy Cseke nevű birtokosról kapta. Ma kedvelt horgászparadicsom, partját hatalmas, koros platánfák díszítik. |
|
Tavak: Derítő-tó Immár több mint 40 évvel ezelőtt a tatabányai szénbányák az Öreg-tó védelme miatt építtették ezt a biológiai szűrőmezőt. |
|
Tavak: Bakodi-tó Az egyesület önszerveződés útján jött létre 1986 tavaszán a tatai helyőrségben szolgálatot teljesítő hivatásos katonákból, azok közvetlen hozzátartozóiból, és a polgári dolgozókból. |
|
Tavak: Öreg-tó A tatai Öreg-tó Magyarország egyik legidősebb mesterséges tava, amely még a honfoglalás előtt készült az Által-éren épített völgyzárógát segítségével. |
|
Tavak: Réti-halastavak Esterházyak által birtokolt területen 1896-ban épült halastavakat megelőzően hatalmas nádasok, mocsarak húzódtak végig Tata területén egészen a Dunáig. |